Ő volt az, akinél megtanultam autót szerelni, az első autószerelő munkahelyem főnöke.tulaja. MIelőtt odakerültem egyedül dolgozott. Elég hamar jóban lettünk, menthetetlen autóbuzi, egész kicsi kora óta autókat buherál, nálam jelentősen több tehetséggel. Példának okáért a mai napig megvan az első autója, egy kétütemű Trabant. Mármint kívülről annak tűnik, kicsit csinosítva. A gépházban egy 903-as Fiat blokk dolgozik, megtámogatva egy Garrett turbóval. Hogy úgy mondjam, elég jól megy. Persze mellé porig ültetve, keményítve, tárcsafékesre alakítva stb. A haverjának, Attilának egy hasonló kompozíciója készült egy 120-as Skodából, az 1,3 Favorit motoros, Uno IE injektorral, turbóval, intercoolerrel, olajhűtővel, saccra olyan 140 ló lehet, 4 tárcsafékkel, ötös váltóval stb. Szóval ilyesmi körökből jött ő, versenyzett is, az utolsó versenyautója még megvolt, amikor ott dolgoztam (később nevetséges pénzért lett eladva, kár érte), benzin van a vére helyén, na.
Harmincegynéhány éves, jó érzéke van a pénzcsináláshoz, de becsületes és jó szakember. És elég jókedélyű ember, nem nagyon unatkoztam mellette soha. A cigányokat kb annyira szerette, mint én, nem is vállaltunk nekik munkát, mivel nem nagyon szeretik kifizetni. Időnként az említett kisebbség tagjai megjelentek eladni mindenféle szirszart, vagy vasat, akkut akartam megvenni. Nem adtunk és nem is vettünk tőlük soha semmit. Egyszer bekopogott egy biciklis, a szokottnál is koszlottabb római a műhelybe. Pityu kinézett, közölte, hogy nem adunk és nem is veszünk semmit, majd rábaszta az ajtót. Végül kiderült, hogy a csomagtartóját akarta meghegesztetni, de abban se nagyon tudtunk neki segíteni.
Jött egyszer egy öreg papa egy 120-as Skodával. Az öreg olyan szinten volt merevrészeg, hogy szerintem azt se tudta hova jött. Magyarázott, hogy mit kellene csinálni az autójával, mármint próbálkozott, mert alapvetően nem tudott kinyögni egy értelmes mondatot sem. Amikor úgy öt perce próbálkozott, én megfordultam és a műhelybe befelé nézve röhögtem. Pityu nem tudott megfordulni, hiszen hozzá beszélt az öreg. Egy pár perc múlva ő sem bírta tovább és ordítva beleröhögött az ember képébe. Az öreg nem nagyon fogta fel, mondta csak tovább a magáét.
Van a Judy Nero nevezetű pornósztár. Ezen dolgozó hölgy neki évfolyamtársa volt és hozzánk hordta a kocsiját javíttatni. Na ezen is ment bőven a sztorizás, egyszer épp vizuálisan szemléltette, hogyan kúrná meg az iroda asztalán, amikor feltűnt neki, hogy egy ügyfél vár rá. Csak kicsit röhögtem. Igaz, ezt letörlesztettem neki, amikor én meg a meleg állatos gyerekpornóról elmélkedtem, amikor észrevettem, hogy egy idősebb úriember jelent meg a műhelyben.
Jó volt a hangulat, na, majd biztos előkerül még jópár történet onnan. Mondjuk kívülről ezek nem tudom, mennyire viccesek, mert ott és akkor nagyon az volt, így elmondva nem tuti...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.